Az akantuszt formázó fafaragások, bútordíszek. Bútor asztalosok antik komód és antik bútorok felújítása  alkalmával használják. Hobby felhasználók is választják restaurálási munkákhoz és új bútor építéséhez, hiszen könnyen szerelhető. A natúr egzóta fát könnyű megmunkálni. A fenyőnél keményebb, a bükkfánál valamivel puhább. 

Hogyan rögzíthetem a fa díszeket?

Rögzítéséhez nem kellenek speciális eszközök. Csupán néhány könnyen beszerezhető dolog. Csiszoló papír, faragasztó (D2 vagy D3) és valami amivel le lehet szorítani, préselni a száradás idejére.
De nézzük folyamatában a munkát:

1. A csiszolás: Érdemes megcsiszolni a fa dísz mintáját, hogy megszabaduljunk az apró felületi hibáktól. A hátoldalát is érdemes ragasztás előtt megcsiszolni. Valamint lehetőség szerint a ragasztandó felületet is érdemes előkészíteni csiszolással.
2. A ragasztás: Vigyünk ragasztót mind a két előzőleg megcsiszolt, portalanított felületre, majd egyenletesen oszlassuk el. Ezután csupán annyi a dolgunk, hogy a száradás idejére szorítsuk össze a két felületet. Ezt többféleképpen tehetjük meg, asztalos szorítóval vagy  súlyokkal hozzá préselhetjük. Szakemberek apró szegekkel is szokták rögzíteni. A  ragasztás körül ha kijönne némi ragasztó, törölje le enyhén nedves ronggyal, így később nem lesz vele gondja.  Hőmérséklet függő, de néhány óra után meghúz a ragasztó, így levehető a szorítás. Persze, ha biztosra akar menni, érdemes a teljes száradást kivárni, ami 12- 24 óra is lehet.

Akantuszlevél

Az akantusz, egy tüskés levelű növény, amely több stílustörténeti korban visszatérő motívum. Már i. e. 5. században felhasználták a korinthoszi oszlopfő díszítésére. Az akantusz díszítéseket az építészet  előszeretettel alkalmazza oszlopokon, mennyezeti díszként és egyéb épületrészeken. A reneszánsz és barokk korban is kedvelt motívum volt.